Grand Ferrand (2758m) – Chouroum Olympique

by Nagy Dániel · 2019-03-27

A túra igazi különlegessége az a két hatalmas lyuk a hegyben, amin átmenve a csúcsra érünk. Kifejezetten technikás (50-55 fok meredekség is van), de megéri.
Kiindulópont	Le Grand Villard (isz. 05250), kb 1207m. A parkolóhoz úgy jutunk, hogy délről a faluba beérve az első lehetséges alkalommal balra fordulunk élesen, és a házakat elhagyva oda is érünk. Tavaszi időszakban elvileg még 300m szintet is fel lehet autózni a földúton (cabane pastorale 1515m), de ez csak nagyon robosztus, (4×4) járműveknek ajánlott.
Turistaház	nincs, illetve elvileg lehet aludni a cabane pastorale-ban (juhászlak), ami ilyenkor üres.
Régió, közeli síterep	Devoluy régió, legközelebb Superdevoluy, kb 15km
Útvonal	Teljes túra szint kb 1600m. Nehéz eltévedni. A parkolóból a földutat követve a cabane pastorale-ig (1515m, kb 1 ó). Ezután meg kell célozni a Grand Ferrand völgyet, ami kissé balra nézve kivehető, a felső alagút már messziről látszik. Azután a völgyben közepén felfele 2216m-ig (kisebb nyereg), ahonnan aztán a teljes útvonal látható. Itt érdemes sisakot felvenni, mert innentől már jöhetnek a kavicsok/jégdarabok mindenhonnan. Innen szintben/enyhén lejtve érjük el a végső lejtőt. Egyre meredekebb hegyoldalon cikk-cakkban sielve még vagy 180m emelkedünk, ahol az alsó barlang (a vidéken ezt Chouroum-nak hívják) bejáratához érünk (2400m felett vagyunk, idáig jó 1200m szint már megvolt). Itt léc a zsákra, hágóvas, jégcsákány elő. Nyomok függvényében egyenesen fel (kb 45 fok) a sötét barlangba. Egy nagy vízjég tömb előtt balra, innentől már látszik a fény. Kissé jobbra, majd egy elég szűk folyosón a kijárat felé (45-50 fok). A vége a legmeredekebb (legalább 50 fok, talán több, néha jeges is). A legmeredekebb rész után van valami biztosítópont a sziklán jobbra. Még kb 20 m kicsit enyhébb lejtés után felérünk. Innen vagy jobbra a lukat megkerülve, vagy balra ferdén felfele megcélozzuk a 2. alagutat (kb 100m szinttel feljebb). Ismét egyre meredekebb lesz. Én azt olvastam, hogy a kijáratnál 55 fok kb 15 m-en keresztül, amit elhiszek, de én nem éreztem olyan vészesnek. A sziklatömböt megcélozva ismét van egy nittfül, majd ezt jobbról megkerülve még 5-10 m múlva mégegy egy másik sziklán. Ezután is elég meredek marad (legalább 45 fok), majd lassan enyhül a lejtés és a végén kb síkon gyalogolva 50 m múlva a csúcson vagyunk.
Lejövet	Hátha valaki akar, lesielhet ugyanitt, de nekem eszmbe sem jutna (több videó van erről fent az interneten). másik opció esetén először a gerincet követve a tovább, ami sziklává alakul. Hóviszonyoktól függően hágóvas vagy bakancs. Egyre meredekebb, majd egy ereszkedőstand is van, amin közvetlenül jobbra lehet leereszkedni a hómezőre (kb 10-15m?). de továbbmenve le lehet óvatosan mászni a sziklán. Én nem éreztem nehéznek, de ha el van jegesedve, problémás lehet. Innetől sí. Először egy kifejezetten meredek lejtőn (kb 40 fok?) le kell sielni néhány száz m-t, majd balra keresztezni a hólejtőket a Vallon Girier felé, ahol balre egy kisebb párkányon (kb 2000m, bár nem emlékszem pontosan) visszatérve a Grand ferrand völgybe és innen a feljöveteli utat követve vissza.
Megjegyzés	fontos megjegyzések: (1) van kb 100m 50 fok, 15m 55fok, és hosszan 45 fok. Összesen kb 300m legalább 45 fok. (2) Sisak kötelező, mert repülnek a kisebb jég- és kődarabok. (3) Nagyon korán kell indulni, mert a kritikus lejtő keleti fekvésű, és telibe süti a nap reggel, gyorsan olvasztva a lejtőket, ami veszélyes lehet lavina vagy kőhullás szempontból. (4) én két jégszerszámot vittem, és örültem neki, mert kellett. Sok függ a hóviszonyoktól. El tudom képzelni, hogy szerencsés hóviszonyok esetén egy sima túracsákány is jó, de ehhez szerencse kell. (5) egy 20-30 m kötél azért nem árt, mert kellhet biztosításhoz vagy ereszkedéshez. Ha ugyanott megyünk vissza, akkor hosszabb kell az ereszkedéshez.

Élményeim

Indulás 3:00-kor. Egy lélek sincs sehol az utópályán (130km, két db autó volt egész idő alatt). Utána semmi egész végig, az egyik faluban a főúton egy kutya heverészett éjszaka. Annyira kihalt volt, hogy arra gondoltam, ha nem látok életjelet a parkolóban, visszafordulok. De ahogy odaértem, épp 5 ember készülődött a sötétben. így tehát megyek.

5:30-6:25 (1207-1515m): tök sötétben indulok, de van hold. Fel a juhászlakhoz, mire felérek, világos van. A végén látok embereket magam előtt, főleg egy ötfős társaságot.

6:30:8:20 (1515-2230m): ugyan lehetne sielni is, de olyan kényelmes gyalogolni a megfagyott hóban, hogy így folytatom olyan 2050m-ig. itt több a friss hó, így léccel tovább. közben látom, hogy a nap első sugarai kulcsrész lejtőit sütik. A végén eszem egy kicsit, majd sisakot fel, kabátot le.

8:30-9:00 (2230-2400?m): kifejezetten meredek oldalon fel a barlang bejáratáig. vagy 10-szer kell cikkcakkozni. Itt léc zsákra, majd beülő, hágóvas fel. Egy pár utolér, én meg utolérem az ötfős csapatot.

9-10:00 (2400-2500m): itt sokat álldogálok a másik csapat mögött, mert sokat biztosítanak. Elég sok kő és jég záporozik a fejemre. A szűk kulcsrészen aztán lehagyom őket.

10:00-10:50 (2500-2758m): tovább a másik barlang felé. Hó már olvadt, ami nem tetszik. Félek, hogy belecsúszok a nagy lukba és itt jut eszembe a csillagok háborúja meg Jabba, ahogy az embereket löki bele a nagy lukba a homokban. A másik kulcsrészt nem érzem túl vészesnek, viszont utána még sokáig nagyon meredek marad a lejtő. El vagyok fáradva. A csúcson a párral találkozom, nagyon barátságosak, kölcsönösen fotókat készítünk, majd elküldjük.

Lefele: a gerincen le a lejtőig problémamentes és nem túl nehéz. Utána hólejtő eleje nagyon meredek, de a hó jó minőségű. Nagyon gyorsan leérek, könnyű terep. Utána még egy 40 p gyalog lefele, összesen másfél óra az egész, du 1 előtt lent vagyok.